Az úgynevezett rendszerváltás egyik nagy hiányossága, hogy csak „rendszerváltás” volt, de valódi hatalomváltás nem történt. Ugyanaz a politikai erő maradt hatalmon, mint amelyik a fejlett szocializmust építette annak előtte. A rendszerváltással valójában a konzervatív kemény vonalas kommunista erők (Grósz Károly) és a reform kommunisták (Németh Miklós) közötti küzdelem dőlt el, az utóbbiak javára. Grószék ragaszkodtak a moszkvai pártállami formához, az ifjabb kommunista nemzedék viszont látta, hogy Moszkvában számukra már nem terem babér, magyarul nem sokáig lesz Moszkva olyan erős, hogy megtartsa őket hatalomban a nép nyakán, ezért a nyugat felé kacsingattak. Ott kerestek olyan külső erőt, amelyik az ország ...

Az emberek legtöbbje világosan látja, hogy a jelenlegi politikai-gazdasági rendszer rossz, embertelen, nem a választók érdekét szolgálja. Annyira rossz, hogy számos más, ettől sokkal jobbat is ki lehetne találni, ezzel nincs is semmi probléma. A nagy kérdés csak az, hogy miként tudnánk elérni a megváltoztatását.

Tisztában kell lenni azzal, hogy a népakarat ténylegesen négyévenként egyszer, a választások alkalmával nyilvánul meg. Pl. a jelenlegi kormánypárti koalíció kb. 2,2 millió szavazattal áll az ország élén. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi rendszer megváltoztatását csak hasonló nagyságrendű szavazó támogatásával tehetjük meg. Egyébként a legjobb gondolatok is csak teljesületlen vágyak maradnak, közben pedig a politikai ...

Mottó: Az értelmiséget azért képezi ki és tartja el egy nemzet, hogy a társadalom bonyolult (politikai, gazdasági, kulturális, stb.) rendszerét megszervezze, és a közösség javára működtesse.

Sokat vacilláltam, hogy elkészítsem-e ezt az írást, mert Bogár Lászlót a maga módján tiszteletreméltó embernek tartom, de mégsem hallgathatok, mert ezzel sok embert fosztanék meg az igazság megismerésétől, vagyis a hallgatással bizonyos értelemben én is árulóvá válnék, mert hiszem, hogy a megismert igazság kötelez. Bogár Lászlónak egyetlen mentsége lehet, hogy talán ő sem fogja fel, hogy valójában mit csinál.

Évekkel ezelőtt vidéken történt, hogy egy előadását követően egy vízvezeték szerelő szólásra jelentkezett és ...

Munkára magyarok! – a feladat folytatódik

Miért kell pártot alapítani?

Ennek a blognak az elődje 2009-ben, a www.nephatalom.hu weboldalon szervezett aláírásgyűjtés kapcsán született, melynek célja az volt, hogy a pártokat népszavazás útján fosszuk meg listaállítási joguktól. Ezzel egy jelentős lépést tehettünk volna a néphatalom megalapozására, de a kezdeményezés tökéletes kudarccal végződött. 

A választók nagy része, – több mint kétharmaduk – az akkor nyilvánvalóan hatalomra jutó Fidesztől, egy radikális megoldást kereső kisebbség pedig a Jobbik parlamentbe jutásától várta az ország sorsának jobbra fordulását. Mint kiderült, mindkét várakozás hiábavaló volt. A Fidesszel csak a retorika változott, de az ...

A listaállítási joggal a pártok gyakorlatilag megkapják a képviselők feletti rendelkezés jogát is, így aztán a parlamentben már nem a választók, hanem a pártok képviselői ülnek. Ezzel a bűvészmutatvánnyal fosztják meg az embereket az önrendelkezés jogától. A választók szavazhatnak akire akarnak, úgyis a pártok mondják meg a képviselőknek, hogy milyen törvényeket hozzanak. A pártokat pedig a mögöttük álló politikai, gazdasági erők mozgatják. Így történhet meg az, hogy hiába szavaz a többség, a kormány mégis a többséget kihasználó kisebbség – mint pl. a bankok – oldalán áll.